Szentháromság szobor - Szekszárd

A város legrégebbi szobra 1753-ból. Az 1738-40-es nagy pestisjárványra emlékeztet. Alkotója ismeretlen, stílusa barokk. Ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll a temesvári főtéren, amiből esetleg az alkotók azonosságára lehet következtetni, de a feltételezést szakértői vélemények nem erősítették meg. A legfelül látható szoborcsoport az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mely utóbbi glóriától övezett galamb formájában jelenik meg.

Legfelül tehát a Szentháromság látható, míg legalul az egész kőoszlopot övező hétszög alaprajzú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Utóbbinak eredeti funkciója szerint ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. A kőoszlop tövében Szűz Mária, mellette Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Kajetán szobrai láthatók. Legalul a déli oldalon egy jelképes sír található, melynek kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke.

Mögötte Szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybeli mester alkotása. A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőbe vésett latin nyelvű kronosztichon olvasható, amelyekben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja.

Cím:
Béla király tér