Szekszárd ismertető, turisztikai információk Szekszárdról, szekszárdi képek, galéria | Szekszárd.ÚtiSúgó.hu


Szekszárd

ismertető, Szekszárdi képek, galéria



Őszi wellness kedvezőbb áron!

Őszi akciós wellness ajánlatok 2018. - Pontkedvezménnyel!

Idén legyen meglepetés a karácsony!

Karácsony szállodában ünnepi programokkal

Őszi szünet akciók ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel

Szálláshelyek izgalmas gyermekprogramokkal az őszi szünetre >>
1 2 3


Szekszárd

Szekszárd a nemes borok és a művészetek városa. Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Budapestről autóval a duna mentén dél felé haladva 145 km-t érkezhetünk Szekszárdra, vasúton 149 km.

A Szekszárdi-dombság és a Sárköz határolta település a Remete-patak (Séd-patak) völgyében indult növekedésnek. A várost ma északról a Sió-csatorna határolja. Szekszárdot a Budapest-Pécs közötti 6-os számú főúton, Baja felöl az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A város mellett elhaladó 6-os útról a 63-as számú székesfehérvári és a 65-ös számú siófoki útvonalak is elérhetők. Vonattal a Budapest-Baja vasútvonal vezet a megyeszékhelyre. A közeli Dunát átlépő Alföld a Sárköz és a kedvelt kirándulóhelyként ismert Gemenc vidékén kötődik a lankás Mezőföldhöz és a Dunántúli-dombsághoz. Szekszárd méltán híres borkultúrája a természet kínálta lehetőségekkel élők bölcsességét és hozzáértését dicséri. Amit felkínált a természet, gyakran elvették háborúk és kudarcok, a város mégis él és fejlődik.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK

Szekszárd nevezetességei gyalogszerrel bejárhatók, nincsenek nagy távolságok.

A város szíve a Béla tér, mely kiindulópontunk lehet sétánk során. A teret az 1805-ben épült copf stílusú templom őrzi, melynek nevezetessége, hogy Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. Naponta háromszor harangjáték hallható. Szemben a pestisjárvány szomorú emlékét őrző Szentháromság-szobor, körülötte autóforgalom hullámzik. A teret a Városháza épülete nyugatról, a régi Vármegyeháza keletről zárja le.

A klasszicista épülettömböt Polláck Mihály tervezte, 1836-ban építették, az átadás emlékét a belső udvaron ma is látható tiszafák őrzik.Ugyanitt kerülnek bemutatásra az I. Béla király által alapított, 1061-ben emelt monostor romjai, mely köré rendház és vár épült. A kereszténység megszilárdításában fontos szerepet játszó I. Béla szobra egyébként a róla elnevezett téren látható, Lessenyey Márta alkotása. A Vármegyeháza ma hivataloknak és a levéltárnak ad otthont, utóbbiban kiállítások tekinthetők meg.

Borkút
Az épület külső udvarán található a díszes Borkút, Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkút csapjaiból neves alkalmakkor bor folyik.

Néhány perces sétával a nagy magyar költő, Babits Mihály szülőházához jutunk el (Babits u. 13.) A szerény épületben Emlékmúzeum működik, a gyermekkori emlékek, a fogadószoba bútorai, írásos emlékek és az udvaron a költő bronz-szobra, Farkas Pál szobrászművész alkotása fogadja az ideérkezőt.




Szintén percek alatt érjük el a Béla térről a Garay teret, közepén a névadó Garay János szobrával. A Zöldkút teret, ahol a szobor áll, 1881-ben nevezték el Garay térnek. Akkor a szobor helyén még kút volt. Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg. Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos). A szobor alkotója: Szárnovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel.
A szobrot 1898. június 5-én avatták fel. Az öntés Párizsban készült a Gruet-cégnél. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte. Késő reneszánsz stílusú műalkotás. A géniusz babérágat nyújt a főalaknak. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.

A tér egyik meghatározó épülete a Német Színház (Garay tér 4.), ahol magyarország egyetlen német nyelvű színháza működik, programjáról érdemes tájékozódni. Nem csupán építészeti, de kultúrtörténeti emlék az Augusz-ház jellegzetes épülete (Széchenyi u. 36-40.), melyet báró Augusz Antal építtetett, s ahol Liszt Ferenc négy alkalommal járt. Emlékét az épület falán emléktábla é s a benne működő, nevét viselő zeneiskola örökíti meg. Talán a mester emlékét őrizve, Szekszárdon hagyományosan színvonalas zenei élet működik ma is, melynek méltó otthona a Művészetek Háza (Szent István tér 20.)

Az egykori zsinagóga Kerényi József építész tervei alapján született újjá, ma a kortárs és klasszikus alkotók kiállításai, színvonalas hangversenyek kapnak otthont benne. Az épület ékessége a koncerteken megszólaló orgona, a csillár helyett kialakított világító térplasztika és a bejárattal szemben magasodó diadalív, mely az egykori oszlopoknak modern támaszként szolgál.

Az épület szomszédságában találjuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tekintélyes épületét (Szent István tér 26.) A bejárat előtt a múzeumalapító bronzportréja Farkas Pál alkotása. Az 1902-ben gróf Apponyi Sándor és Wosinsky Mór apátplébános által alapított múzeumban számos állandó és időszaki kiállítás várja az érdeklődőket.
Ha tehetjük, érdemes egy pillantást vetni Szekszárdra madártávlatból, a Kilátóhoz (Kiss István szobrászművész alkotása) néhány perces utazással juthatunk fel. Körbetekintve láthatók a gondosan művelt, dombokra felkapaszkodó szőlőterületek éppúgy, mint a kisvárosi arcát őrző, megyeszékhelyi szerepét kiépítő város, régi és új körzeteivel.

A városban több kiemelésre méltó látványosság található.

PROMÉTHEUSZ-PARK
A park alkotója: Mőcsényi Mihály professzor. A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász - Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész - a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjéből és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható. Prométheusz arról nevezetes, hogy az emberek számára ellopta a tüzet az istenek hegyéről. A két saskeselyű, a sziklák már a történet végét, Prométheusz szenvedéseit sejtetik. A szobrászművész alkotását dicséri, hogy az egyik keselyű időnként ''elrepül'', és Európa egyes városaiban kiállítják. Az eredeti Prométheusz-szobor Antwerpenben látható, az itt található, két keselyűvel kiegészülve, annak tökéletes másolata.

BABITS MIHÁLY SZOBRA
A bronzszobrot 1971-ben állították fel a nevét viselő művelődési ház melletti kis térre. Onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá. A szobrot Kis Kovács Gyula szobrászművész készítette.

KILÁTÓ
1983-ban állították fel a város címerének jelképeiből felépített kilátó kompozíciót, melyet Kiss István szobrászművész készített. Valószínűleg a felírt élő közéleti személyek neveivel okozott jogos kritikák is közrejátszottak abban, hogy a funkciójának kiválóan megfelelő alkotás befejezetlen maradt. A talapzat apszisaiba elképzelt várostörténeti domborművek sajnos nem készültek el.

MILLECENTENÁRIUMI EMLÉKMÛ
A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készítette a városi önkormányzat 1996-ban a Liszt Ferenc térre. Az egymást követő évszázadokat jelképező siklósi márványlapokat helyi jellegzetességekre és történésekre utaló motívumok díszítik. Alkotóik: Adorján Endre és Farkas Pál szobrászművész.

MILLENNIUMI TÖRTÉNELMI PANNÓK
Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában található a két történelmi pannó (250 cm * 500 cm-es festmények), melyeket 2000. augusztus 20-án avattak fel. A pannók két jelentős időszakhoz kapcsolódva montázsszerűen jelenítik meg Szekszárd város történetének néhány jelentős eseményét és az ezekhez kapcsolható személyeket.
A jobb oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó fő témája a város alapítójának ''legendája'', mikor is I. Béla király átadja a pécsi megyéspüspöknek a város alapító levelét (1061). Szemben állva a kompozíció jobb oldalán a római korra utaló rekvizitumok, mellettük, fölöttük a honfoglalásra utaló jelenetek egy körtánc, a sámán, és a nyilazó magyarok. Bal oldalán Szent László figurája jelenik meg a kun leánnyal, míg a pannó sarkában italozó három barát, ferences rendi szerzetes, utalás a szőlőművelést rendszerbe foglaló egyháziakra. A bal oldali lépcsőfeljáróban elhelyezett pannó középpontjában a szabadságharc és a kiegyezés jelentős figuráinak portréit - Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Csapó Dániel, Bezerédj István, Perczel Mór, Szluha György plébános, Garay János, Wosinsky Mór, Dienes Valéria - öleli körül egy szekszárdi 48-as lobogó és a közismert 56-os zászló. Szemben állva bal oldalán Augusz Antal báró és Liszt Ferenc alakja, jobb oldalt Mészöly Miklós, Babits Mihály, Baka István portréi láthatók, közöttük Szekszárd néhány jellegzetes épületének részletével.

56-os EMLÉKMÛ

A Szent István téren álló emlékművet 2000. október 23-án avatták fel. Készítette: Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész

SZENT LÁSZLÓ SZOBRA
Szekszárd védőszentjének, Szent Lászlónak szobrát 2001. július 27-én, László napján avatták fel a Béla téren. A legendák szerint a szobor helyén állt hajdan Szent László kútja. A Képes Krónika Szent László legendája iniciáléjának, a P betűbe foglalt rajznak a zsűri által is bravúrosnak minősített plasztikai megoldásán túl az alkotás ivókútként is funkcionál. Készítette: Nagy Benedek szobrászművész

MILLENNIUMI KAPU
A szoborkompozíció tervezője: Csíkvári Péter szobrászművész,
alkotói: Bakos Ildikó
Gábor Éva Mária
Gáti Gábor
Király Vilmos
Ligeti Erika szobrászművészek,
kivitelező: Szatmári Juhos László szobrászművész
Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren. A kapu az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve teret nyit a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló zseniálisan megvalósított szimbolikus kapu kapuszárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körbe lefelé haladva dolgozta el az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kultúrális eseményeit, eredményeit.

SZENT ISTVÁN SZOBRA
A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren került felavatásra. A szobor értékét növeli, hogy közadakozásból valósult meg. Szigetvári Ernő szekszárdi lakos állt az adományszerzés élére. Alkotója: Farkas Pál szobrászművész



BORKULTÚRA



Az 1925 hektáron elterülő Szekszárdi Borvidék Magyarország egyik legősibb bortermelő területe, ahol a szőlőművelés hagyományai a római korig nyúlnak vissza. A borvidék a Szekszárdi dombság legkeletebbre eső keskeny területét foglalja magában, ami Szekszárd, Őcsény, Decs szőlőit jelenti.

A terület központi települése természetesen Szekszárd, amely a legnagyobb szőlőterülettel rendelkezik és nevet ad a borvidéknek.

A népvándorlás korából nincsenek adatok, amelyek a szőlő és borkultúra szerepére utalnának. Igaz, azokról a népekről sem bőséges az ismerethalmaz, akik ekkor ezen a vidéken éltek. Az Árpád korban a fejedelmi törzs szállásbirtokává tette a borvidék területét, amiben minden bizonnyal szerepet játszott központi fekvése, kedvező klimatikus viszonyai és gazdasági súlya.

Az első írott emlék, 1267-ből származik. A dokumentum az esztergomi káptalan által kiadott I. Béla alapító oklevelét tartalmazó átirat, amely fölsorolja az 1061-es adományokat. Ebben szerepel a "Vinea Crin", "Vineam Bika et Fövesthelek", vagyis három szőlő. Azonban arról, hogy milyen szőlőről van szó és mekkora területet foglal el, sajnos nem szerepel az oklevélben.

A török hódoltság korában a fehér bor mellett meghonosították a vöröset is. A borvidék méltán híres kadarkáját a törökök elől menekülő rácok hozták erre a vidékre. A török Üszküdarból eredeztethető kadarka nagy hírnévre tett szert és a szekszárdi borvidék jellegzetes fajtájaként ismert.

A 16. sz. közepén a törökök szandzsák székhelyévé tették a várost, ám a pusztulás érdekes módon megkímélte a szőlőterületeket, sőt némelyüknek mohamedán tulajdonosa is volt. A török kitakarodásával a lakosság fő jövedelemforrása a szőlőművelésból adódott. A fejlődés töretlen volt az 1770-as évek végéig. A szekszárdi borvidék Habsburg Birodalom-szerte közismert jó hírneve miatt sokan törekedtek itteni szőlőterületek megszerzésére.

A 18. század elején az apátok azt a kedvezményt adták a szőlőtermesztőknek, hogy csak tizeddel és nem kilenceddel tartoznak a bor után. A kedvezmények elsősorban a német telepeseket vonzották, akik több hullámban érkeztek a borvidékre. A helyi és az új telepesek szaktudásának ötvöződése emelte a borvidék szőlőkultúrájának színvonalát. A század közepén már általános a héjonerjesztés és a bort is pincében tárolták. Egyre több szőlőt karóztak. A trágyázás sem volt ismeretlen ekkor, bár módját még nem igazán tudják.

A bor termelése, kereskedelme komoly piaci tényezővé vált. Egy 1828-as feljegyzés 37 fehér és 29 ,,fekete'' szőlőfajtát említ, köztük hat féle kadarkát. Egy-két évtized múlva azonban már csak néhány uralkodó szőlőfajtát említenek. A napóleoni háborúk folyamán a bor még keresettebb árucikké vált. A háborúk befejeztével 1815 után a kereslet jelentősen csökken, de a jó vörös bornak mindig maradt piaca, különösen német nyelvterületen híresült el a szekszárdi bor.

A 19. sz. második felében pusztító filoxérajárványban óriási károkat szenvedett a szekszárdi szőlőállomány is. Az utóbbi évtizedekig a későn érő, jó évjárataiban kiváló zamatú bort adó Kadarka volt az uralkodó, újabban azonban a biztonságosabban termelhető Kékfrankos, Cabernet és Merlot került túlsúlyba.

A bortermelő tájak között külön rangot jelent a borvidéki besorolás. A Szekszárdi borvidék hazánk egyik kis területű, de igen híres vörösbortermelő vidéke. Történelmi múltja, hazai és nemzetközi hírneve alapján Szekszárd 1987. október 30-án a Nemzetközi Bíráló Bizottságtól megkapta "A szőlő és a bor városa" címet.

A borvidék területe 2625,78 hektár, melynek települések közötti megoszlása az alábbi:

Alsónána 226,97 hektár
Alsónyék 63,9 hektár
Báta 244,89 hektár
Bátaszék 563,33 hektár
Decs 142,97 hektár
Harc 6,58 hektár
Kéty 1,31 hektár
Medina 23,54 hektár
Mórágy 59,29 hektár
Őcsény 0,13 hektár
Sióagárd 55,83 hektár
Szálka 52,46 hektár
Szekszárd 930,44 hektár
Várdomb 51,42 hektár
Zomba 184,83 hektár
Összesen: 2625,7765 hektár

A borvidék területének 70 %-án kék, 30 %-án fehér szőlőt termelnek. A Szekszárdi borvidék jellemző szőlőfajtái közül több a világfajták közé tartozik: merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon, chardonnay. A vidék jellegzetes borfajtája a bikavér. A Szekszárdi borvidék jelenlegi termelői struktúrája:

A nagyüzemek: korszerű szőlőtermesztési és borkészítési technológiával, gépesítéssel rendelkeznek. Már a korábbi években jó belföldi és külföldi értékesítési piaci kapcsolatokat építettek ki, melyet folyamatosan fejlesztenek.

A közepes elsősorban családi vállalkozások többsége ma már rendelkezik a nagyságrendjének megfelelő korszerű borászati technológiával és palackozó gépsorral. Termékeik egy részét folyó borként értékesítik, de egyre nő a palackozott formában történő értékesítés aránya is.

A termelők legnagyobb táborát a kis- és őstermelők teszik ki. Az általuk előállított bor igen nagy hányada saját fogyasztásra kerül. Értékesítés tekintetében ők vannak a legnehezebb helyzetben. Néhány hektoliteres borkészletüket rendszerint közvetítőkön keresztül, a piaci árnál alacsonyabb áron kénytelenek eladni. A borvidék egybefüggő kis területen helyezkedik el. Települései jól megközelíthetőek, infrastrukturális hálózataik kiépítettek, kulturált települési környezettel rendelkeznek. Mind a borvidék központjában Szekszárdon, mind az említett települések pincészeteiben több helyen is megismerhetőek a bor iránt érdeklődők számára a méltóan híres borvidék borainak széles skálája.

FÜRDŐKULTÚRA



Szekszárdon egy népszerű strandfürdő található, mely kellemes kikapcsolódást nyújt látogatóinak. A fürdő minden napreggel 9 és este 7 óra között várja látogatóit a Toldi utca 6. szám alatt.

JELLEMZŐ PROGRAMOK


Minden évben Január 1-jén Újévi Koncertet adnak a Művészetek Házaban

Február elején koncertekkel gazdgított farsangi rendezvények vannak a város több pontján.

Március közepén tavaszköszöntő hangversennyel és egyéb tavaszköszöntő programokkal várja a város az érdeklődőket.

Április végén kerül megrendezésre a Szent György napi borünnep

Május elején 3-4 napos program keretéban rendezik meg a Szekszárdi Pünkösdi Fesztivált, mely nemzetiségi tánccsoportok közreműködésével, egész napos folklór és gyermekprogramokkal zajlanak, sörkerttel és minden este bállal.

Május végén tartják a Hősök Napja városi megemlékezés a Szt. István téren amit általában Gyermeknapi programokkal gazdagítva a Prometheusz parkban rendeznek.

Június közepén rendezik meg a Szekszárdi Streetball Fesztivált. A fesztiválon országos szabadidős utcai rendezvényeket tartanak, különböző korosztályú csapatok versenyeznek egymással. Helyszíni nevezéssel több csapat és egyéni versenyre is lehet jelentkezni.

Június végén Szekszárdi Szent László Napok
A város védőszentjét ünneplő fesztivál rendszeres „koronarendezvénye” a középkor hangulatát idéző Vigadalom vásári komédiákkal, középkori felvonulással és vásárral, lovagrendi bemutatóval, Gasztronómiai és boros programokkal. Felvezető rendezvények a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe, Múzeumok éjszakája, Irodalmi Zsongás, Digi 24 Filmfesztivál, Szent László Konferencia, kiállítás.

Július elején több napos rendezvény a Duna Menti Folklórfesztivál
A 16. Duna Menti Folklórfesztivál az egyik első és legismertebb európai CIOFF fesztivál (CIOFF: Fesztiválok Világszövetsége). Élő népművészetünk két reprezentáns tája, a kalocsai és tolnai sárköz valamint a soknemzetiségű Bácska ad otthont a fesztiválnak. A nemzetközi találkozóra olyan tánccsoportok kapnak meghívást, akik hitelesen őrzik és tolmácsolják népük tradicionális tánckultúráját, a világ minden részéről. A három rendező város Szekszárd, Baja és Kalocsa várják a fesztivál vendégeit és az ide látogatókat, akik esténként megtekinthetik a magyar és más országok kultúráját képviselő táncegyüttesek sokszínű műsorát. A sétáló utcák, az utcaszínpadok bemutatói, a kézművesek, vásári komédiások, gyerekjátszók, viseletbemutatók, kiállítások, a látványos menettáncok, nem utolsó sorban a hajnalig tartó táncházak nyújtanak felejthetetlen élményt.

Szintén július elején rendezik a Gemenci Nagydíj Nemzetközi Kerékpárversenyt.
A Gemenc Nagydíj Magyarország legrangosabb kerékpárversenye. Esténként helyi és meghívott zenekarok lépnek fel. Utolsó este villanyfényes, háztömb körüli gálafutam Szekszárd belvárosában.

Szeptemberben kerül megrendezésre a bor ünnepe, a Szekszárdi Szüreti Napok
Ez a rendezvény a dél-dunántúli régió egyik legrangosabb eseménye. A szőlészeti hagyományok bemutatása és a szüreti felvonulás mellett folklórműsorok, borudvari vigasságok, versenyek, kiállítások, koncertek, irodalmi műsorok, kézműves kirakodóvásár is várja a látogatókat a történelmi borvidéken.

Szintén szeptemberben tartják az Örökség Országos Gyermektánc Fesztivált.

Október 23.-án Ünnepi megemlékezés az 1956-os eseményekről


November 4-én Liszt Ferenc emlékest

November közepén Szekszárdi Néptánc Fesztivál

November közepén Máton-napi Borünnep
A Belvárosi Templomban történik az újbor áldása, majd ezt követoen az újbor jegyében bál kerül megrendezésre. Az eseményhez kapcsolódóan a Szekszárdi pincék és borházak is gazdag programajánlatokkal várják az érdeklődőket.

December elején kezdodik a Szekszárdi Karácsonyváró
Karácsonyi kirakodóvásár, esténként kulturális műsorok az advent jegyében.

December 6-án "Találkozás a Mikulással"

Decemberben Szent Este előtt Karácsonyi koncert

December 31. Városi Örömünnep
Az óév búcsúztatása és az újév köszöntése a toborzó helyszíneken zajló művészi produkciókkal, fáklyás felvonulással és azt követoen a történelmi belváros központjában forralt boros koccintással, zenés műsorral és tüzijátékkal.



KULTÚRA


Magyrországi Német Színház

Az intézményt 1983-ban alapította Tolna Megye Önkormányzata, annak idején még Szekszárdi Német Színház néven. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata 2004. január 1-jétol kapcsolódott be a színház fenntartásába egy a Tolna Megye Önkormányzatával kötött társulási szerződés formájában. Azóta a színház kettős fenntartású:

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata egyetértési joggal rendelkezik a színház költségvetésének, műsorpolitikájának és az intézményvezető személyének tekintetében. A társulási megállapodás az intézmény nevét Magyarországi Német Színházzá változtatta, joggal, hiszen Magyarország egyetlen német nyelven játszó profi színházáról beszélhetünk. A színház feladata a német anyanyelv ápolása, a német kulturális értékek megőrzése és továbbfejlesztése, valamint az egyetemes kultúra felmutatása és közvetítése a magyarországi németség felé. Az intézmény egyúttal Tolna Megye egyetlen hivatásos színháza.

A magyarországi németség szórványos elhelyezkedése miatt a színház székhelyén tartott előadások mellett - 1994 óta önálló színházépületben - igen nagy a tájelőadások jelentősége.

Előadásaik többségét igyekszenek eljuttatni a magyarországi németség legfontosabb központjaiba (Pécs, Veszprém, Mór, Sopron, Budapest)

Tolna Megye németül kevésbé tudó, ám színházszerető közönségének kiszolgálása szempontjából kulcsfontosságúak a zenés előadások, melyekben a szöveg helyett a zene, a tánc lép előtérbe. Ez a műfaj ugyanúgy kedvelt a németül jól tudók körében is.

Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza

A szekszárdi Babits Mihály Művelődés Ház és Művészetek Háza a város legnagyobb kultúrális intézménye, közmuvelodési, közösségi színtere. Az intézmény 1970 áprilisában nyitotta meg kapuit a művelődni és szórakozni vágyó közönség számára. Történetének 38 éve alatt a társadalmi környezet változásaira folyamatosan reagálva, szakmai megújulási törekvéseket és a mindenkori fenntartói szándékot is figyelembe véve igen sokat változott funkciójában, hatókörében és elnevezésében egyaránt.

Időközben átvette a megszűnt gyermekek háza feladatkörét, bővült a fiatalok kezdeményezésére létrejött Polip Ifjúsági Irodával, majd a Tourinform Irodával, a Panoráma Mozival, majd 2005 januárjában a Művészetek Házával egyesült.

Az intézmény folyamatosan a következő művelődési formákat kínálja:

Színház: gyermek-, ifjúsági- és felnőtt bérletsorozatok, bérletszünetes előadások;
Kamara-, nagyzenekari-, komoly- és könnyűzenei koncertek;
Kiállítások;
Irodalmi estek, pódium előadások
Gyermek- és ifjúsági műsorok, gyermekprogramok
Fesztiválok, tanfolyamok, művészeti csoportok, klubok, szakkörök
Természet- és környezetvédelmi rendezvények, akciók
Kulturális szolgáltatások: helybiztosítás, szervezés, lebonyolítás, muvészeti csoportok kiajánlása, jegyforgalmazás

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

7100 Szekszárd, Szent István tér 26.
Nyitva: ápr. 1-től szept. 30-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig okt. 1-től márc. 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 10-16 óráig. Ingyenes látogatási nap: szombat

Állandó kiállítások:

A tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig
Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón
Örökségünk. Tolna megye évszázadai
Pincemúzeumi kiállítás: népi gyermekjáték és fegyvergyűjtemény, melyet csak előre bejelentett csoportok látogathatnak

Diavetítéses előadások és/vagy tárlatvezetések a kiállításokban:

Az őskor
A rómaiak Pannóniában
A honfoglaló magyarság
Szekszárd története
Megelevenedett képek. Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd)
A Sárköz története és néprajza
Mesterek, népi kismesterségek

Egyéb filmvetítések, interaktív foglalkozások általános és középiskolás tanulók részére elsősorban a történelem, irodalom, rajz és művészettörténet, hon- és népismeret órák tematikájához kapcsolódva. Bővebb felvilágosítás valamint éves programfüzet a múzeumban kérhető

Babits Mihály Emlékház

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 13.
2008. november 25-ig felújítás, átalakítás miatt ZÁRVA!

Állandó kiállítások:
A költő relikviái szülőházában, családjának egykori otthonában
Dienes Valéria Emlékszoba
Baka István Emlékszoba


Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum

7100 Szekszárd, Babits Mihály u. 15.
Nyitva: ápr. 1-től szept. 30-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óráig okt. 1-tol márc. 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 10-16 óráig.

Állandó kiállítás:
Mészöly Miklós emlékkiállítás

Megyeházi Kiállítás

7100 Szekszárd, Béla tér 1. (Vármegyeháza I. emelete)
Nyitva: ápr. 1-től szept. 30-ig hétfő kivételével naponta 9-17 óráig okt. 1-től márc. 31-ig vasárnap és hétfő kivételével 9-15 óráig.

Állandó kiállítások:

A régi megyeháza világa
Mattioni Eszter festményei és himeskövei
Liszt Ferenc emlékkiállítás
Esze Tamás gyűjteménye

Bogár Tanya

Szekszárd-Szőlőhegyen két népi műemlék jellegű épületben, eredeti környezetben Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény látható. Vendégeknek bemutatják a nyitott kéményes konyhát, a sárközi tisztaszobát, a gazdasági élet tárgyait. A présházban és a pincében a szőlőfeldolgozás eszközei láthatók. A bemutatott tárgyak nagy része 100-150 éves.

Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum

A Petrits család 1825 óta foglalkozik mézeskalács, gyertya, cukorka és sütemények készítésével. A mesterség az évszázadok során apáról fiúra szállt. Jelenleg a hatodik generáció készíti a mézeskalácsokat és a gyertyákat. A család sok éves álmunk valósult meg, amikor 2003. július 6-án Prof. Andrásfalvy Bertalan miniszter úr megnyitotta a ''Mézédes Emlékeink'' Mézeskalácsos, Gyertyöntő és Cukorkakészítő Múzeumot,mely egy országosan is egyedülálló turisztikai látványosság.

A múzeum bemutatja többek között a
Verőfás és spiccelt mézeskalácsok
Húzott és csurgatott gyertyák
Cukorkák
Kéregöntésű termékek (pl. Dianás cukorka)
Hagyományos szaloncukor készítésének eszközeit és gyártástechnológiáját, valamint a Petrits család vállalkozásának történetét.

Mindezen felül kívánságra:
Élő mézeskalács-díszítés bemutató
Lehetőség a mézeskalács-díszítés saját kezű kipróbálására


Margit-Pince és Hímzésmúzeum

Sióagárdi népviseletek és szőttesek Vargáné Kovács Veronika Néprajzi magángyűjteménye

Leányvár-Pincefalu, Sióagárd lakosai Magyarországon belül egy önálló néprajzi szigetet alkotnak. A falu maga is szigeten, a Sió és a Sárvíz ölelésében fekszik a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 4 km-re.

Délről menekülő népek - rácok, mócok - települtek ide a valamikori nádasokba, akik mára már teljesen elmagyarosodtak. Viseletük egyedülálló, ma is hordják "nem vetkőztek ki" teljesen. Hímzésük - mely a női ingeket, pruszlikokat, lakástextileket díszíti a legújabbkori szabadrajzú színeshímzéshez tartozik. Színvilága visszafogott, gyönyörűek a "permeteskék" - lila színkombinációk sötét olajzölddel. A 650 darabból álló gyűjtemény bemutatja a színesedés történetét viseleti darabokon a fehér lyukashímzéstől a lilán át a pirosakig, 1892-től napjainkig. Hétköznapi és ünnepi teljes öltözeteket, egyszerű és díszes szőtteseket láthatunk az állandó kiállításon a sióagárdi Leányvár-Pincefaluban.

Tárlatvezetés: 30 perc élőszóban
A múzeum nyitva tartása előzetes bejelentkezés alapján
Telefon: +36-74/315-550, +36-30/9594-029, +36-30/2-294-293
Postai cím: 7100 Szekszárd, Klapka Gy.u.1.

Kézműves-bemutató és oktatás: csipkevarrás, lyukhímzés, néptánc- és népdaltanítás, reneszánsz és kemencés ételek főzőtanfolyama. Műsor igény szerint: mesemondás, néptánc, népzene



A VÁROS TÖRTÉNETE


Szekszárd nevének eredete sokakat foglalkoztatott, a vita talán még ma sem zárult le.

Hosszú ideig tartotta magát a Turóczy krónikára való hivatkozás, amely szerint a név I. Béla királyra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt. Kedves magyarázat például az, hogy a város neve hegyek, folyók szegletébe zárt helyre utal. 1015-ben, régi írásmód szerint ugyan, de már Szekszárd néven szerepelt Szent Istvánnak a pécsváradi apátságot alapító levelében, erről az időszakról azonban keveset tudunk. Története ezért inkább az I. Béla király által 1061-ben alapított Bencés apátsághoz kötődik. Szekszárd az 1063-ban elhalt Béla temetkezési helye. Apátsága hiteles helyként működött. Az évszázadok során több uralkodó, köztük az apátságot alapító király fia, Szent László is megfordult ezen a helyen, aki Szekszárd védőszentje. A tatárjárás nagy pusztításai után ismét virágzásnak induló apátság lassan kiemelte Szekszárdot a környező települések sorából. Megerősített várát Vitéz János szekszárdi apátnak a Mátyás király elleni összeesküvése miatt kellett lerombolni. 1485 körül mezőváros rangot nyert, öt híres vásárt tartott évente, ahova messze földről- Pozsonytól Szabadkáig- jöttek a jószágkereskedők.

Szekszárdot már több mint kétszáz éve mezővárosként tartották számon, amikor motívumokkal ékesített pecsétnyomót csináltatott magának. Erre a helyhatósági okmányok hitelesítéséhez volt szükség. Az első változat rajza címertanilag nem tekinthető teljes értékűnek, hiszen csak pajzsforma nélküli, köriratos pecsétnyomóhoz készült. Központi motívuma helyi építészeti emlékre utal. A török kiűzése után Mérey Mihály (apát 1693 - 1719-ig) kezdte el a bencések sok vihart megért apátsági templomának helyreállítását. Ekkor épült a pecsétnyomóra került torony is. A templom 1794-ben leégett, emléke csak a régi pecsétlenyomatokban maradt fenn, és a város szimbóluma lett. Kisebb módosítások után - pl. a torony mellett először nem voltak díszek, egy időben a szőlőművelésre utaló karcot is ábrázolták, majd elhagyták, stb. - alakult ki a közismert változat; két oldalt szőlőtőkével és búzaszálakkal, a harang fölött pedig szőlőfürttel díszített torony. Mivel pecsétnyomóként használták, színekre nem volt szükség. Körirata: SIGILLUM OPPIDI SZEXARDIENSIS - Szekszárd mezőváros pecsétje.

Az így díszített pecsétnyomó volt érvényes jó száz évvel később is, amikor először kapott magyar nyelvű köriratot. Ez a változat 1846-ban készült egy olyan kiegészítéssel, amely Máriát ábrázolja a kisdeddel. Az új motívum a belvárosi római kkatólikus templomban látható egyik festmény részlete. A képen az apátságot alapító I. Béla király fia, Szent László - mint a város védőszentje - Mária oltalmába ajánlja a várost. Színes címerként is több helyen használták, pl. az 1846-ban alakult Szekszárdi Takarékpénztár emblémájában. Felkerült a Garay téren 1893-ban emelt ''Szegzárd Szálló'' homlokzatára is, ahol néhány év óta újra látható.

Időközben Szekszárd nagyközség, majd rendezett tanácsú város lett. A képviselőtestület egy év múlva engedélyt kapott arra, hogy a címertanilag idegen motívumokat elhagyva, ismét a korábbi változatot használja. Leírásához pajzsformát is adtak, és megerősítették a már fél évszázada használatos színeket. A pajzsmező alapszíne kék, a négy sor terméskőböl épült vörös színű várfalon egy nyílt harangtorony emelkedik, amelynek osztott részeiben felül szőlőfürt, alul harang lóg. Címertanilag jobbról (ami szemből nézve fordítva van, mert mindig a karon lévő pajzshoz kell viszonyítani) kétfürtű szőlőtőke, balról pedig három búzakalász egészíti ki. Új díszítő elem a pajzson elhelyezett arany korona.

Ez a címer 1949-ig volt érvényben, egy akkor megjelent rendelet tiltotta a vármegyék és a települések saját címer és zászló használatát. Az 1970-es években kezdtek ismét felelevenedni a hagyományok. Szekszárd Város Tanácsa az 1974-ben alkotott szabályrendeletével visszanyúlt a legrégebbi pecsétmotívumhoz. Sinka Mátyás terve alapján elhagyta a pajzsot díszítő koronát, és a címernek egy kevésbé archaikus, stilizált változatát fogadta el. A város képviselőtestülete 1991. július 11-én az 1906-1949 között használt változat mellett döntött. Majdnem három évszázados címer leírásában megerősítette az 1906-ban elfogadott formát és díszeket, a pajzsot ismét koronával ékesítve. A címer Schubert Péter grafikusművész munkája, ez díszíti majd a város zászlaját is.

1526-tól sokat szenvedett a település az átvonuló török seregek pusztításai miatt, a kolostor is elpusztult. A város és az apátság újjáépítését Mérey Mihály apát kezdte el, 1716-ban már 60 jobbágy és 6 zsellér család lakta Szekszárdot. Közben Rákóczi szabadságharca emelte történelmi emlékhellyé a várost, itt fogták el 1710-ben a kuruc brigadéros Béri Balogh Ádámot. A 18. század a németországi betelepítések, a céhek alakulásának, a városi címerhasználat bevezetésének, majd az apátság megszűnésének és a megyeszékhellyé válásának a százada. Már több mint hatezer fő a lélekszám, amikor 1794-ben a település nagy része tűzvészben pusztult el. A kétszáz évvel ezelőtti Szegzárd estéi - 1903 óta írják hivatalosan Szekszárdnak - az Arany Szőlő és a Fekete Elefánt fogadóban voltak hangosak, különösen ha alsó- és felsőutcai legények akaszkodtak össze.

A Sió-Sárvíz és a Duna 1850-es években történt szabályozásáig a mai Sétakert felé kihúzódó folyók miatt becsben tartott domboldalakon mindig nagyobb területen folyt szőlőművelődés, mint szántóföldi növénytermelés a sík részeken.

A 19. század különösen jelentős volt Szekszárd életében. Kórházat alapított, templomai épültek, középületei - megyeháza, városháza, takarékpénztár stb. - emelkedtek, a század végén múzeumot és gimnáziumot alapított. Kulturális életében jelentős esemény Liszt Ferenc négy alkalommal tett látogatása, városi kaszinó és dalárda alakítása, számos egylet létrehozása.

1898-ban a város szobrot állított jeles szülöttének, a nagyotmondó Háry Jánost megéneklő Garay Jánosnak (1812-1853). A Bezerédjeknek köszönhetően a megyeszékhely egyik központja lett a hazai selyemtenyésztésnek, ekkor 14 ezer lakosával a vármegye legnépesebb települése lett.

Egy évszázada (1905) rendezett tanácsú városi rangot kapott. Ipara, gazdasága alig volt, egyedül nagyhírű szőlőkultúrája tette híressé. A vasút és a közutak építése idején hátrányos helyzetbe került város fejlődése hosszabb időre megállt, de ezzel együtt Szekszárd megmaradt a megye közigazgatása és szellemi-kulturális élete központjának. Múzeumában és Levéltárában értékes történetkutató munka kezdődött és folyik napjainkban is. Lakosságának gyors ütemű növekedése az 1960-as években indult meg, mely gyarapodással való versenyfutásra egyaránt jellemző, hogy maradandó értékek születtek és jelentős ellátási feszültségek keletkeztek. Mindezek ellenére Babits Mihály (1883-1941) szülővárosa a megyeszékhelyi pozíciójában - 1994 óta megyei jogú városi rangban - megerősödve gazdasági, kereskedelmi és kulturális központtá fejlődött.

A bencés templom feltárt romja Szekszárd legjelentősebb középkori műemléke. A romkertet övező megyeháza klasszicista stílusban épült 1828-1833 között, Pollack Mihály tervei szerint. Ma a Tolna Megyei Levéltárnak ad otthont. László király, a város védőszentje tiszteletére emelték a Béla téri, késő barokk katolikus plébániatemplomot a nagy tűzvész után, 1805-ben. A város első színházának 1893-tól adott helyet a klasszicista volt Nagyvendéglő. Az épületben - csakúgy, mint az ugyanakkor épült Lechner Ödön-féle szecessziós Szegzárd Szállóban - ma biztosító társaság működik. A neológ zsidó közösség temploma is - ma a Művészetek Háza - fontos műemlék, épült 1897-ben. A századfordulón tervezte Schikedanz és Herzog a neoreneszánsz megyei múzeumot. Alapítója, Wosinsky Mór emlékét mellszobor őrzi. Augusz Antal báró kastélyát a ház világhírű vendége, Liszt Ferenc személye teszi nevezetessé. Az épületegyüttes zeneiskolaként működik. Babits Mihály szülőháza múzeum, udvarán áll a város egyik kiemelkedő jelenkori szobrászati alkotása, Farkas Pál Babits-szobra. Nem kevésbé jelentős Varga Imre Prométheusz-szoborcsoportja a városközpont parkjában. A második világháború utáni modern építészet példájaként Jurcsik Károly volt pártszékházát és Tillay Ernő művelődési házát érdemes említeni. Néhány öreg présház ma is áll a népi építészet emlékeként.

Szekszárd népessége az elmúlt kétszáz év alatt hatszorosára nőtt, ugyanakkor a nemzetiségek aránya - részben asszimilatív folyamatok miatt - majdnem elenyészett. Vallásfelekezeti összetétele lényegében nem változott, a város többségében katolikus lakossága mellett számottevő a reformátusok aránya. Ezen kívül az evangélikusoknak és a metodistáknak van saját templomuk, a jehova tanúi pedig imaházat építettek. A lélekszám növekedési üteme a 80-as évek után lelassult ugyan, az infrastruktúra fejlődése egyes területeken nem tud lépést tartani az igényekkel. A városon átmenő közlekedés megoldatlan problémái hátráltatják a gazdasági fejlődést. A Rétszilas-Bátaszéki egyvágányú vasútvonal elavult, és az a korszerű autóút-hálózat is hiányzik, ami Szekszárdot autópályával kötné össze más országrészekkel. Sürgetővé vált a 2003 táján talán megvalósuló Duna-híd építése is.

Az őcsényi repülőtér közelsége a belföldi légi forgalom felélesztésének lehetőségét kínálja. A háztartások ivóvíz ellátása megoldott. A csatornahálózat a csapadékot és a szennyvizet különválasztva vezeti el. A hulladékkezelés új megoldást kíván a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. Szekszárd energiaigényét a villamosenergia-hálózat, a földgáz és a távhőszolgáltatás fedezi. A telefonhálózat a digitális központ felszerelésével megfelel a kor igényeinek. A kábeltelevíziós rendszer mind több háztartásba viszi el a Tolnatáj Televízió híreit, és más, helyi kereskedelmi csatornák műsorait. A minden háztartásba eljutó Szekszárdi Vasárnap c. hetilapon kívül két kereskedelmi rádióadó is szolgáltat híreket.

A megyeszékhelyen található a Megyei Kórház Rendelőintézete és az Országos Mentőszolgálat megyei állomása. Az egészségügyi alapellátásról 14 háziorvos és 8 házi gyermekorvos gondoskodik. A szociális ellátásban tevékeny szerepet vállal a Szociális és Családsegítő Központ. Szekszárd 10 általános iskolával, 9 középiskolával és 2 felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. A középfokú iskolákba az egész megyéből várják a tanulókat. Öt középiskolának saját kollégiuma van. Több mint száz éve áll a Garay János Gimnázium, a megye első főgimnáziuma. Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola a Pécsi Tudományegyem része. Szekszárdon működik a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata, ahol informatikai oktatás folyik.

A közművelődést olyan jelentős közintézmények szolgálják, mint a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a Tolna Megyei Levéltár. A Művészetek Háza kamarajellegű koncerteknek és kiállításoknak ad otthont. Nemzetközi sikereket ért el több művészcsoport, köztük a Bartina Néptáncegyüttes, a Szekszárdi Big Band, a kamarazenekar és a Szekszárdi Madrigálkórus.

Nyaranta megnyitja kapuit a szobrászok nemzetközi Forma Symposion művésztelepe. A német nemzetiségi kultúrát a Deutsche Bühne Ungarn - az ország egyetlen német színháza - és más művészeti csoportok ápolják. A nagy számban alakult egyesületek és alapítványok fontos szerepet töltenek be a város társadalmi, kulturális és sportéletében.

Szekszárd hagyományosan mezőváros. A környező mezőgazdasági kultúra, főként a szőlőművelés a vidék természetes növénytakaróját kiszorította, ma Szekszárd és környéke történelmi borvidékként ismert és elismert. 1960 után az élelmiszeripari profil mellett új ágazatok (műbőripar, gépgyártás, műszeripar) jelentek meg. Napjainkban a kereskedelem és vendéglátás fejlődik látványosan. A kisipari hagyományokat sok kis- és középvállalkozás viszi tovább. A nagyvállalkozások mögött többnyire külföldi tőke áll.

Szekszárd testvér- és partnervárosi kapcsolataiban Bietigheim-Bissingen (német), Bezons (francia), Tornio (finn), Becse (jugoszláv), Lugos és Facsád (román), Ravenna (olasz), Waregem (belga) városoknak van szerepe, eltérő súllyal és lehetőségekkel. A nemzetközi kapcsolatteremtésben szerephez jutó Gemenc Expo és az Alisca Bornapok gazdasági szempontból is fontos idegenforgalmi események. Sok látogatót vonzó kulturális seregszemle a Szekszárdi Néptáncfesztivál, a Pünkösdhöz és a szürethez kapcsolódó népünnepélyek, valamint a Duna Menti Folklórfesztivál. A Sió Kupa, Gemenc Kupa megrendezésével Szekszárdot a nemzetközi sportéletben is számon tartják.

Az örökségükkel felelősen gazdálkodó szekszárdiak őrzik és gyarapítják értékeiket. Garay János és Babits Mihály szülővárosa méltán lett a dél-dunántúli régión belüli térség oktatási- és kulturális központja, a népművészetéről híres Sárközt is felölelve.

Települések Szekszárd közvetlen közelében

Települések Szekszárd környékén

Szekszárdi és környéki programok
Látnivalók
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu